H�zi�llataink a vad�llatok lesz�rmazottai, amelyeket az ember megszel�d�tett �s nemzed�keken �t

lakhelye k�r�l tov�bbteny�sztett.

A h�ziny�l a vadon �l� �regi ny�lt�l sz�rmazik �s hossz� id�n kereszt�l egyre jobban hozz�szokott az ember k�zels�g�hez. Az �kori �s k�z�pkori �r�sos eml�kekben sz�mos feljegyz�s tal�lhat� a ny�ltart�sr�l.

Az �regi ny�l D�lnyugat-Eur�p�ban, az Ib�riai f�lszigeten �shonos.

A nyulat �zletes h�sa miatt nagyon kedvelt�k �s hamarosan hatalmas kifut�kban teny�sztett�k. A k�z�pkorban a kolostorok kertjeiben folytattak ny�ltart�st �s az �gynevezett ,,ny�lkertekben” szapor�tott�k azokat. A h�zias�t�s sor�n a nyulak elvesz�tett�k jellegzetes f�l�nks�g�ket az emberrel szemben. A folyamat sor�n k�l�nb�z� sz�rsz�nezet� nyulak is el�fordulhattak egyidej�leg. A term�szetben az �regi ny�l sz�ne ugyanis kiv�tel n�lk�l sz�rke, mivel a feh�rsz�n�eknek nincsen t�l�l�si es�ly�k. A sz�rrel egy�tt persze a sz�rszerkezet �s a nyulak nagys�ga is k�s�rletez�sre ingerelte sok el�d�nket. Ennek k�vetkezt�ben fejl�dtek ki a k�l�nb�z� sz�n� �s fajt�j� h�zinyulak. Ezek lettek a mai ny�lfajt�k �sei.

A n�met ny�lteny�szt�s szempontj�b�l a d�nt� l�p�st az 1870-es n�met-francia h�bor� hozta. Franciaorsz�gban megismert�k a ny�ltart�st. Az els� n�met ny�lki�ll�t�s Br�m�ban ker�lt megrendez�sre 1874-ben. R�viddel k�s�bb megalakultak az els� teny�szt�i egyes�letek is. a Teny�szt�k sz�m�nak n�veked�s�vel az �j fajt�k sz�ma is gyarapod�snak indult.