A Cser szn nyuszik rendkvli npszersgnek rvendeznek klfldn, olyannyira, hogy klnklubokat hoztak ltre szmukra.
A fajta kialaktsban flvad istllnyulak, a holland ezst s a belga vits nyulak vettek rszt, egy Cox nev angol tenyszt tenyszetben.
Elszr 1897-ben mutatta be a nyilvnossgnak. A tudatos tenyszts sorn fekete, kk s barna sznvltozata is ltrejtt. Sokat formldott, nemcsak kisebb, de szeldebb is vlt.
A vrses s a stt szn rszek kztt les hatrvonalnak kell lennie. Vrhenyes szrszlak keretezik a szemeket, az orrtjktl a szjkrnykt, illetve hromszg alak foltot formlnak a tarkn. A cserszn az lltl kezdden a mellkason, a mells lbak kztt haladva a has sznben folytatdik. A hasaljon s a flek belsejben is vrses szn a szrzet.
Ezeknek a nyulaknak a testalakja zmk, lekerekedett. 2,5-3,5 kg tmegek. Csinos klsejk miatt rendkvl mutatsllatok.
|